Kolumbia (spanyolul: Colombia) D�l-Amerika �szaknyugati r�sz�n fekv� orsz�g. Hivatalos neve Kolumbiai K�zt�rsas�g (spanyolul: Rep�blica de Colombia), f�v�rosa Bogot�. Nev�t a kontinens eur�pai felfedez�j�r�l, Kolumbusz Krist�fr�l kapta. Az Atlanti-, mind pedig a Csendes-�ce�non van partszakasza. (A d�l-amerikai orsz�gok eset�n ez ritkas�g)

Nemzeti mott�juk: Szabads�g �s rend! �llamform�ja eln�ki k�zt�rsas�g, hasonl�, mint az USA-nak. Hivatalos nyelve spanyol. F�ggetlens�g�t Spanyolorsz�gt�l 1810-ben ki�ltott�k ki, majd 1819-ben elismert�k. N�pess�g�t k�r�lbel�l 47 670 000 f�re teszik. Ter�lete 1 141 748 km². P�nzneme kolumbiai peso. Ha az interneten .co v�gz�d�s� domaint l�tsz, akkor az kolumbiai weblap.

Kolumbi�ban az Andok hegyei uralkodnak, �s gyakoriak a f�ldreng�sek. Mivel az orsz�g az Egyenl�t�n�l h�z�dik, egyenl�t�i �ghajlattal rendelkezik, az �vi k�z�ph�m�rs�klet 24 �C. Kolumbia tr�pusi es�erd�kkel is rendelkezik. Az orsz�gban 32 megye van. A lakosok nagyr�sze v�rosokban lakik, 4 v�rosban t�bb, mint egymilli�an laknak. A belpolitikai bizonytalan�sg miatt az orsz�gban vir�gzik a feketekereskedelem (f�leg drogokkal).

Az orsz�g Sofi�n k�v�l a vil�gnak adta m�g Gabriel Garc�a M�rquezt, Carmen Villalobost �s Shakir�t (hogy csak a legismertebbeket eml�ts�k).

Barranquilla v�ros Kolumbia ter�let�n, az orsz�g �szaki r�sz�n, a Magdalena foly� mellett, a Karib-tenger partj�nak k�zel�ben. Atl�ntico megye sz�khelye. Az agglomer�ci� lakoss�ga 1,88 milli� f� volt 2011-ben, ezzel Bogot�, Cali �s Medell�n ut�n az orsz�g negyedik legnagyobb v�rosa.

Gazdas�gi, ipari �s kultur�lis k�zpont, sz�mos egyetemmel. Ipar�nak f� �gazatai: �lelmiszeripar (n�v�nyi zs�rok, olajok el��ll�t�sa, tejipar, kolb�szok �s italok gy�rt�sa), gy�gyszeripar, vegyipar, cip�gy�rt�s, buszok karossz�ri�j�nak gy�rt�sa, szappangy�rt�s, �p�t�anyag-ipar, b�torgy�rt�s, m�anyaggy�rt�s, f�malkatr�szek gy�rt�sa, haj��p�t�s. ^{_{(Itt sz�letett Sofia.)}}

(Forr�s: Wikip�dia)

Kolumbia himnusza: